Sokan úgy vélik, egy új motor egyáltalán nem fogyaszt olajat. Valójában itt is kell olajfogyasztásról beszélnünk.
Az olajfogyasztás mértéke ugyanis négy tényezőtől függ:
Az autósok többsége a fenti négy körülmény mérlegelése helyett persze azonnal a kenőanyag "számlájára" írja az olajfogyasztást. A járműgyártók a műszaki adatokban nem is az 1000 km-re vetített olajfogyasztást, mint inkább az elfogyasztott üzemanyag mennyiségéhez viszonyított kenőanyag-veszteséget hangsúlyozzák. A legtöbb motortípusnál nem jelent rendellenességet az 1000 km-enként elfogyasztott 0,4...0,8 liter kenőanyag-mennyiség. A márkaszervízek az ez alatti olajfogyasztású motorok garanciális megbontását visszautasítják - az autós nem kis meglepetésére. Igazuk van persze azon autós társainknak, akik azt mondják: az ő új járművük motorolaj-szintje egyáltalán nem változik két olajcsere közt. Ők azok, akik zömmel rövid távú forgalomban használják autójukat, így a "hidegindítási üzemmódban" a hengerfalon kicsapódó üzemanyag-hányadot a dugattyúgyűrűk "ledolgozzák" az olajtérbe, ahonnan az azért nem tud elpárologni, mert az autó szinte soha nem közlekedik olyan hosszú úton, hogy ez lehetséges lenne. Az elfogyasztott olaj mennyiségét így "pótolja" az oldott üzemanyag, ami a kenőképesség szempontjából igen hátrányos. Rövid távon használt autónknak tervezzünk be időnként egy-egy családi kirándulást, amikor egy hosszabb menet - 50...200 km - alatt elpárologtathatja ezt a veszélyes mellékterméket. Viszont ne lepődjünk meg azon, hogy a hosszabb úton számottevően csökkenhet az olajszint a motorban. Ez is mutatja a fentebb leírt "öntisztulási" folyamatot. És még egy jó tanács: soha ne járassuk hosszabb ideig álló helyzetben a motort (15...20 percet meghaladóan), mert a kenőanyag hűtéséről ez esetben nem tud a menetszél gondoskodni és az veszélyesen túlmelegedhet.