A kenőanyagok bázisolajai

A motorolajok különböző ásványolajokból előállított olyan termékek, amelyeket elsősorban kenési célokra használnak fel. A kenőolajok legfontosabb feladata, hogy az egymással érintkező szilárd testek (pl. dugattyú és hengerfal) elmozdulásakor fellépő súrlódási erőt a legkisebb értékre csökkentsék, vagyis az egymáson elmozduló részek között a kenést biztosítsák. A kenőolajokat a kőolajok atmoszférikus desztillációjának maradékából, a pakurából vákuumdesztillációval állítják elő. A vákuum lepárlás párlatai a kenőolaj párlatok. A kenőolaj párlatokat felhasználás előtt rendszerint kénsavval, deritőfölddel, oldószerekkel vagy hidrogénezéssel finomítják, szükség esetén adalékolják, hogy a különböző kenési helyek által támasztott követelményeket jobban kielégítsék. Így a kenőolaj minőségét egyre jobb finomítási eljárások segítségével javították, majd egyre bonyolultabb adalékolással elégítették ki a növekvő minőségi igényeket. Adalékolással a folyási tulajdonságokat (viszkozitásindex), oxidációs stabilitást javítják; megakadályozzák a szennyező anyagok kiválását, a kivált szennyező komponenseket szuszpenzióban tartják; csökkentik a kopást, súrlódást, dermedéspontot, gátolják a rozsdásodást, habzást, stb.

Az alapolaj minősége kihatással van a motorolaj minőségére, használati jellemzőire.

A bázisolajok fajtái:

ásványi
növényi
rész-szintetikus
HC, HT, MC Synthese
full szintetikus

Sokan alábecsülik az ásványi kenőanyagok jelentőségét, pedig mechanikai jellemzői messzemenőkig túlszárnyalják a szintetikus olajakét.

A növényi olajok - kellő öregedésállóságot biztosító antioxidánssal - ma már kitűnő kenőanyag-alapolajnak mondhatók. Jelentőségük egyre nagyobb a biológiailag gyors lebomlású, környezetbarát kenőanyagok gyártásában.

A szintetikus olajok vegyi folyamat eredményei. Ezek kiinduló alapanyaga éppúgy lehet ásványi (kőolaj), növényi olaj, vagy földgáz. A szintézis végeredményeképp előállított olajok pontosabb molekulaszerkezete magasabb hőstabilitással bír, mint bármely természetes alapanyagú társáé. Ellenben ha a termikus stabilitás mellett a mechanikai jellemzők is kiemelt szerephez jutnak, úgy természetes alapanyagokkal keverve alkalmazzák. Ezek a rész-szintetikus olajok.

A modern vegyészet tette lehetővé az ásványi alapanyagok olyan módosítását, amellyel gazdaságos keretek között úgy befolyásolható a kémiai szerkezet, hogy az olaj mechanikai jellemzői ne csorbuljanak - vagy még tovább javíthatóak legyenek. Ezek a HC, HT, MC szintézis néven váltak ismertté. Bizonyos szempontból a szintetikus olajoknál is "magasabb rendűnek" tekinthetők. Ismertségük - az információs hiányosságok miatt - igen alacsony, bár ipari felhasználásuk egyre nagyobb méreteket ölt.

A diagramok segítenek abban eligazodni, hogy az egyes bázisolajok mechanikai és termikus jellemzői hogyan aránylanak egymáshoz. Látható, hogy a RS (rész-szintetikus) olajok nyújtotta kompromisszumos megoldáshoz képest pl. az MC Synthese olajok milyen kimagasló előnyöket nyújtanak.